jellemzők vagytok, kedves felebarátim, egy hétig nem írok, oszt nem aggódik senkise :P

mindenesetre most itt vagyok. ülök egy megevett ebéd és három év romjain. ugyanis három éve nem voltam otthon egy hétnél hosszabb időt. megrémít ez az egész, hogy most hazamegyek, tulajdonképpen önszántamból. visszalépek. nem akarok, de már nincs visszaút. ennek van itt az ideje biztos. háromévnyi cuccom két pöttyös doboz, három ikeakékpiros, egy utazótáska és két hátizsák. meg az ágynemű. hát ennyi. tegnap kegyetlenül eltöröltem mindent, ami felesleges. cetliket, emlékeztetőket, postiteket, maradék kajákat. kidobtam-elajándékoztam a szakadt és nem hordott ruhákat, szisztematikusan választottam szét kelltől a nemkellig mindent. és most ülök a dobozok között. a többiek még el sem kezdték. ha majd elmentek és itt ülök a csupasz szobában egyedül, szűkölni fogok. lehet, hogy elmegyek bulizni, csak hogy ne legyek egyedül. igaz, kft koncert lesz, ami amúgy is tök jó lenne, de andiékkal megyünk nemtommit csinálni, lehet, hogy sanyi is feljön. mondjuk mehetnénk együtt is. csak gondolom neki aztán dolgoznia kell, szóval nem az igazi az se.folyik rólam a víz. a meleg könnyei, a testem megsirat még ha magammagam nem akarok is.

tegnap ádámmal vacsoráztam. iszonyat édes volt, letöltötte a receptet a netről, megvette a hozzávalókat. én meg megcsináltam. iszonyat finom görögsali lett belőle és kiderült, hogy mégis szeretem az olajbogyót. kaptam egy rakat párkapcsolati tanácsot. igaz nem kértem, meg az ádámnak nincs is releváns tapasztalata- ha csak a macskával való tartós együttélés nem számít releváns tapasztalatnak-,bár így is sok igazságot mondott, csak nem értettem, minek.
mindenesetre őrizni fogom a lakást. a macskákkal. szerdán jövök fel úgyis, így aztán megetetem a dögöket :) sőt, lezsíroztuk, hogy szerdán alhatok ott. ha meg nem találok melót otthon, akkor akár a nyár egy részére is. hát nem szuper? imádom, hogy ilyen jófej. beszélgettük egy jót, utána megnéztünk egy filmet, amit én nem akartam, de szelíd kényszerrel rávett és nagyon jó volt. tényleg nagyon. utána még megnéztem néhány fotóalbumot és megállapítottam, hogy én képtelen vagyok másokat felismerni. sanyit is mindig csak véletlenül találom meg a régi fotókon- most erre az jutott eszembe, hogy egy csomószor van az, hogy valaki levágatja a haját és én az első pillanattól egyszerűen nem tudom felidézni, milyen volt a haja. anyával is volt ilyen. valamint, az asszociációs sor végén: ma véletlenül kurva jó a hajam. azért véletlenül, mert tegnap este csak feltűztem, hogy ne legyen annyira meleg, oszt úgy maradt, oszt reggelre szépre aludtam.vagy legalábbis nekem tetszik-aztán levitt a vonathoz. a héten még egyszer találkozunk, hogy odaadja a kulcsokat.

azt hiszem zavar, hogy sanyi olvassa a blogot. az aspit meg az zavarja, hogy ő maga olvassa. fura, nem? szóval zavar, hogy sanyi olvassa, mert bizonyos dolgokról így nem beszélhetek. nem akarom, hogy tudja. no nem mintha titkok lennének ezek, csak nem akarom, hogy folyton hatalmas lépéselőnyben legyen és azt sem, hogy lássa-értse, néha miket gondolok- róla, magamról, a világról, akármiről. érdekes egy dolog ez. az ember elkezd nyilvánosan naplót vezetni, annak minden lehetőségével, felelősségével, következményével, aztán kiakad, ha bekövetkeznek.

szeretnék sokat utazni a nyáron. egy mindigteleatank autót a hétvégékre, ahol ér az éjszaka alvással, prága, horvát tengerpart, bécs, erdély, svájc, olaszország...sajna ehhez nincs partner. ehhez mondjuk nincs partner. erre mondta ádám, hogy hogyan mondhatok ilyet, mikor járok valakivel. szegénykém, ezt nem bírja feldolgozni. hogy járok valakivel, aki tényleg létezik, aki nincs eldugva. most jött rá asszem, hogy bár még mindig imádom, ez már nem az a feltétlen örök szerelmes rajongás, mint ami régen volt bennem. még ha világ végére is elmennék a kedvéért, az egyik legjobb ember az életemben.na, szóval hogyan mndhatok ilyet, szegény sanyi. sanyi imádnivaló, imádom is, de ő nem az, akit ilyenekre cipelni lehetne. ő annál evilágibb, ráadásul őt köti a dinnyeföld. mondtam ádámnak, hogy egy horvátországos 7vgt azért beiktathatnák, de mondta, hogy nem mehetünk, mert nem akar konfrontálódni sanyival. mondtam neki, hogy felnőtt emberek vagyunk, szóljon mikor indulunk. (persze tudom, hogy úgyse megyünk, plusz azt is, hogy sanyi nem nagyon tudná megemészteni ezt. csak nagy a szám. mert szívesen mennék, meg ádám is jönne, de sanyinak fájna. sajnos. pedig...)
cserébe viszont lehívott dolgozni taliándörögdre, ahhoz nagy kedvem lenne, azt szabad. az csak a kérdés, hogy mennyibe kerül a szállás, mert azért érthető okokból ráfizetni sem akarok. (most nagy a szám különben, mert tegnap megvolt a béralku a sinosznál és többet ajánlottak, mint amit gondjánlottak, mint amit vártam, úgyhogy most ha nem is gazdag, de barátságos árfekvésű vagyok saját magamhoz képest. úgy értem, ha végre fizetnek is, egész jó leszek)

amikor jöttem haza, kezemben hatalmas dobozokkal, leült velem szemben egy srác, aki feltűnően bámult, meg nagyon mosolygott. rettenetesen zavarba jöttem. nagyon nem tudom kezelni az ilyen helyzeteket. ő is itt szállt le, és végig mellettem jött. nem előttem, nem utánam, mellettem. nagyon nagyon fura volt, közben azon gondolkoztam, hogy mekkora hülye vagyok, mert egyrészt nem akar semmit, másrészt, ha akar is, miért kell zavarba jönni?

a hétvége szörnyű volt. mármint én voltam szörnyű. agresszív, gonosz, rosszindulatú, feszült, mint egy kitörni készülő vulkán. sanyi eljött, mert tudta, hogy el kell. és visszahozott az életbe. sok- sok szenvedés árán. hálás vagyok ezért neki nagyon. azért, hogy elviselt. nem lehetett egyszerű. sőt, aztán a fejemhez vágta az igazságot. mármint, nem volt dühös, csak csendbenhalkan elmondta az igazságot. rettenetesen becsülöm ezt benne. talán ő az egyetlen, aki a szemembe meri mondani az igazságot... hát nem remek...?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.